Menjünk kicsit vissza az időben, körülbelül - még ha fájdalmas is kimondani - közel 20 évet.  Meyers karnyújtásnyira állt attól, hogy Leonardo DiCaprio nyomdokaiba lépjen, de magánéleti válságai, függősége és botrányai hatására ma már inkább megélhetési színészként hivatkozunk. A legnagyobb rendezők és színészek filmjeiben láthattuk, filmjei közel összesítve 130 millió dollárt hoztak a mozi pénztáraknál, manapság viszont keveset hallani róla, a tehetséges színész inkább magánéleti botrányai miatt többet láthattuk a címlapokon, mint tehetsége nyomán a filmvásznon. Igéző szemek, lehengerlő arc, és egy minden adottságokkal rendelkező színész: minden adott volt, hogy Hollywood a kegyeibe fogadja hosszú, hosszú időre. Vajon mi történ Jonathan Rhys Meyers-szel?  

Kevés színész kezdi olyan erősen a karrierjét, mint Meyers. Az 1977-ben született ír színész konkrétan a véletlennek köszönheti karrierjét, hiszen a katolikus családból származó Meyers-t egy biliárd teremben szúrta ki egy ügynök. A színész gyerekkorában egyébként annyira sok időt töltött ilyen helyeken, hogy egy alkalommal el is tanácsolták az iskolakerülés okán. Habár az ügynök egy olyan filmhez toborozta Meyers-t, amelyben később nem szerepel, erősen bátorították arra, hogy ne hagyjon fel a színészkedéssel. Ez olyan jól sikerült az ír színésznek, hogy első filmjében rögtön a BAFTA-, Emmy-, és Golden Globe-díjas, Albert Finney, az Oscar-díjas Brenda Fricker és a ma már hat évtizede tevékenykedő, Michael Gambon oldalán találta magát, az A Man of No Importance című filmben. A darab egy buszsofőrről szól, aki titkolja homoszexualitását, a történetben pedig megismerkedünk belső vívódásával, küzdelmeivel, emberi kapcsolataival, és azzal, hogy mindezeket hogyan befolyásolja szexuális beállítottsága. Meyers a film után nem állt meg, hiszen következő alkalommal már Liam Neeson, Julia Roberts és Alan Rickman mellett szerepelhetett a többszörös Oscar-díjra jelölt filmben, a Michael Collins-ban, de Reese Witherspoon-nal karöltve láthattuk a Vanity Fair-ben.  

Forrás: Jonathan Rhys Meyers in Dracula (Charlie Gray/NBC)

2005-ben Meyers mondhatni megfogta az isten lábát, hiszen a Showtime és a CBS nagy dobásának számító sorozat, a The Tudors főszerepére választották ki. A televíziós virágzás hajnalának is mondható ez az időszak és a széria minden potenciállal rendelkezett ahhoz, hogy kora The Game of Thrones-sza legyen. Michael Hirst, a XVI és XVII. századi saga-ja és maga a Tudor-ház históriáját mesélte el, középpontban VII. Henrik figurájával, egy kis ármánykodással, sok szex-szel és az évtized akkor még kezdő, már azonban szupersztárrá nőtt színészeivel, mint például Natalie Dormer, Annabelle Wallis vagy Henry Cavill, de mellettük a főszerepet a hátán vivő Jonathan Rhys Meyers sem szégyenkezhetett. Meyers alakításáért a legnevesebb tévés díjakra jelölték, köztük az Emmy-, és Golden Globe-díjakra.  
Karrierje soha nem látott magasságokban szárnyalt a 2000-es évek közepén, nem csupán a Showtime/CBS sorozatának köszönhetően, de jól választott szerepei révén is, hiszen főszerepben láthattuk Scarlett Johansson és Brian Cox oldalán, Woody Allen thrillerében, a Match Point-ban, Colin Farrell és Angelina Jolie oldalán hozta a formáját az egyébként a legendásan rémes 2004-es buktában, az Alexander-ben, Rose McGowan oldalán hozott egy újabb Emmy-jelölést, hiszen ő alakította Elvis Presley-t a CBS mini sorozatában, az Elvis-ben, és még Tom Cruise, Simon Pegg és a néhai Philip Seymour Hoffman mellé is volt ideje beugrani 2005-ben a Mission: Impossible III-ba. 
Míg karrierje éteri magasságokba emelkedett, addig magánéletével kapcsolatban korán sem volt ez elmondható. Meyers életében éppen a The Tudors sikerének közepén érte a váratlan csapás, mivel édesanyja 2007-ben hunyt el, mindamellett még ugyanebben az évben vonult be egy rehabilitációs klinikára alkoholfüggősége miatt. Habár a programot sikeresen befejezte, még ugyanezen év őszén őrizetbe vették Meyers-t, mivel erősen ittas állapotban okozott rendbontást egy dublin-i reptéren. Ahogy magánéleti válságai kezdték átvenni a hatalmat a karrierje felett, Meyers egyre lentebb és lentebb csúszott, nem csupán a szerepeit illetően, hanem magánélete és válságai tekintetében is. 2009-ben Párizsban vették őrizetbe, mert állítólag szintén erősen illuminált állapotban megtámadott a reptéri társalgóban egy ott dolgozó alkalmazottat, 2010-ben pedig egy new york-i repülőtéren került kellemetlen helyzetbe, amikor is a légitársaság személyzetével és tisztviselőjével szemben tanúsított erőszakos magatartást, miután az első osztálynak fenntartott társalgóban ittas lett. Az eset következtében United Airlines örökös kitiltást eszközölt Meyers-szel szemben. Az abszolút magánéleti mélypontját 2011-ben érte el a színész, amikor is öngyilkosságot kísérelt meg Londonban. Meyers állítólag gyógyszereket vett be, hogy véget vessen életének, ekkor a színész továbbra is küzdött alkoholizmusával, és ekkora már a negyedik alkalommal járta meg a rehabot.  
A 2010—es évek első felére Meyers kis túlzással, de teljes mértékben elvesztette önmagát, hiszen filmjei tekintetében bukás után még nagyobb bukást halmozott össze. Szerepelt a legendásan katasztrófafilmekre szakosodott Robert Emmerlich filmjében a Stonewall-ban Joey King-gel és Ron Pealman-nel együtt, továbbá Cam Gigandet-tel a direct-to-video filmben, a The Shadow Effect-ben, valamint Rosanna Arquette és James Caan oldalán a Holy Lands-ben is találkozhattunk vele.  
Meyers-t nem csupán a bukások, de mindezek alatt a magánéleti tragédiák sem kímélték, hiszen 2016-ban ismét öngyilkossági kísérlettel próbálkozott, egy évvel később pedig felesége sajnálatos módon elvetélt, az ír színész pedig a krízisek következtében 2017-ben visszaesett az alkoholizmusába. Legutoljára 2020-ban olvashattunk a színész botrányáról, amikor is egy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott ittas vezetés miatt, mivel Malibu-ban erősen befolyásos állapotban balesetezett autójával.  
Meyers-nek nem csupán A-listás színészi karrierjének vetett jóformán véget, de a 2000-es években pályája csúcsán megnyerő külsejét, és összetéveszthetetlen arcát is kihasználta, hiszen olyan nagy márkákkal dolgozott együtt, mint a Hugo Boss vagy a Versace. Mindamellett az ír színész az Oscar-jelölt, August Rush című musical dráma során megmutatta, hogy nem mindennapi módon énekel. A film kapcsán együtt dolgozhatott többek között a legendás Van Morrison-nal és a kétszeres Grammy-díjas Mark Mancina-val.  
Mindazonáltal a színész úgy néz ki a nehézségek ellenére is próbál a karrierjére és a munkára koncentrálni, legutóbb a szebb napokat is látott Alec Baldwin és MyAnna Buring oldalán repült a 97 Minutes című B-kategóriás akcióban, de a tévének sem mondott búcsút hiszen a Netflix által gyártott történelmi drámasorozatban, a Vikings-ban is láthattuk egy ideig. 
Meyers tehetsége kétségbevonhatatlan és csak szorítani tudunk neki, hogy remélhetőleg hamarosan Brendan Fraser-féle reneszánszban lesz részünk vele kapcsolatban is, és Soderbergh, Aronofsky vagy McDonagh megszánja egy normális szereppel, amely következtében, még ha csak egy kicsit is, de régi fényében ragyoghatna.