Tegyük fel, hogy szingli vagy, és keresed a nagy őt.Mit teszel? Várod, hogy esetleg majd megjelenik az életedben váratlanul, ahogy éppen krumplit válogatsz a piacon, vagy esetleg megteszed azt, ami csak tőled kitelik, és végre regisztrálsz az összes társkeresőre? Így hát mély sóhajt véve sétálsz végig a konyhádban, mintha egy Alanis Morissette videóklip főszereplője lennél, leheveredsz az ágyadba, és végső elkeseredésedben veszed kezedbe a készülékedet. Megnyitva az újonnan regisztrált profilodat, jobbra, majd balra húzva az embereket, próbálsz iránymutatást kérni a Tinder-istenektől, hogy érkezzen el a szerelem a te életedbe is, amikor megakad a szemed valakin, akiről azt gondolod lehetne az igazid. A XXI. századi gyorsaságnak megfelelően, miután match-eltetek egymással, már kapod is az üzenetet, hogy holnap találkozzatok a Four Seasons-ben, majd varázslatos módon pár óra alatt annyira elkápráztatod, hogy órákon belül már meg is hívott egy kiruccanásra, ahova a magánrepülőjével mentek. Hogy ilyen csak a filmekben létezik? Ugyan, kérlek. Az élet írja a legjobb történeteket, ez pedig nagyon is valóságos.  

Forrás: AGC Studios

A legújabb Netflix szenzáció a Tinder Swindler című darab a szegény ember Tiger King-ként is értelmezhető egy kicsivel több szerelemmel, kevesebb játékidővel, de hasonló dinamikával, ami egy hihetetlen, de igaz történetet hivatott bemutatni a maga módján. A Tinder Swindler néhol objektívan, néhol pedig elég egyoldalúan mutatja be az esetet, ami leegyszerűsítve azt a sztereotípiát erősíti meg, hogy a nők gazdag férfit akarnak barátul, később férjül, mindaddig, amíg az el nem szedi az összes pénzüket.  
A dokumentumfilmben megismerkedünk három fiatal 30-as éveik elején járó nővel, Cecile-vel, Pernilla-val, és a később hihetetlen lélekjelenlétről tanúbizonyságot tevő Ayleen-nel, akik egyesével, egymás után kezdik el történetüket, ami a valóságban szimultán zajlott a másik két nő cselekményével. A sztori voltaképpen ugyanaz: a Tinder-en gyanútlan lányok kedvelik a srácokat, majd miután match-eltek, vagyis egymást kedvelték az alkalmazásban, az említett férfi elkezdi az ismerkedést üzenet formájában. A lányok pedig természetesen minden módon lecsekkolják a férfit, Simon-t, aki Instagram-on több, mint 100 ezer követővel rendelkezik, és a híres izraeli gyémántbirodalom egyik örököse. A lányok mindegyikét meghívja egy ismerkedős randira valamelyik luxushotelbe, megismeri őket, később az együtt töltött éjszaka után jöhet egy kis utazás, majd még több kaviár és pezsgő. Simon azonban hirtelen eltűnik, kiderül, hogy sok ellensége a vesztét akarja, és még a testőrét is megtámadták, a kiút egyetlen módja pedig az, hogy pénzt küldjenek neki azzal az ígérettel, hogy később az utolsó centig visszafizeti. A lányokat behúzza a csőbe, több 10 ezer fontot, eurót és dollárt kicsalva tőlük, amíg végül a nyomába nem érnek.  
A film meglehetősen szűk szemszögből kezdi el, hiszen a modern társkeresési problémákra és kényelmi ismerkedésre hegyezi ki a történetet egy mobilalkalmazásra alapozva, aminek alig 100 millió felhasználója van. Ez egy több, mint 7 milliárdos bolygón nem biztos, hogy mérvadó, nem beszélve arról, hogy az 1 milliárd lakosú Kínában nem is elérhető a platform. Habár a kész kérdésekre választ kapunk, hogy mekkora adósságot halmoztak fel a lányok Simon-ért, vagy hogy milyen végkimenetele lett a történetnek, ellenben azokra a társadalmi dilemmákra, miszerint a Tinder maga mennyiben járul hozzá az ilyen jellegű csalásokhoz, meddig terjed a platform felelőssége jogi értelemben, és arra sem, hogy honnan ered ez a naivitás és pénzközpontúság a felhasználók részéről, a dokumentumfilm nem is próbál választ keresni, pedig az esetben nagyban közrejátszott ezek szimbiózisa.  

Forrás: Netflix

A három lány életét részletei menőben nem ismerjük meg, a film is inkább a férfiről szól, mintsem arról, hogy mennyire elítélendő az, ahogy manipulálta őket érzelmileg, kicsalva a pénzt, nem beszélve a fenyegetések soráról, amivel megfélemlítette őket a hónapok során, hogy ha nem fizetnek, vagy tesznek úgy, ahogy mond, a családjuk is megemlegeti ezt. Simon okosan válogathatta ki áldozatait, hiszen főleg az érzelmi kötődést kihasználva próbálta meg rávenni őket olyan dolgokra, amikre ép ésszel nemet mondanánk. A férfi több személyazonosságot használva követte el a csalásokat az évek alatt, míg végül elfogták, és habár börtönbüntetésre ítélték, pontosan 15 hónapra, 5 hónap után szabadult. 
A sztori emlékeztethet minket Frank William Abignale történetére, amiből Spielberg csinált pazar üldözős filmet DiCaprio-val és Hanks-szel a főszerepben, ám itt a csekkhamisítás és az amerikai állam megkopasztása helyett ártatlan és naiv nőket ejtett áldozatul a főszereplő. Habár Simon Leviev, születési nevén Shimon Hayut tagad minden ellene felhozott vádat, a Netflix dokumentumfilmje hemzseg a bizonyítékoktól és terhelő vallomásoktól, mégsem hoz a férfinek Jinx-szerű végítéletet, hiszen a tény, hogy továbbra is szabadon jár-kel a csaló Izrael utcáin több, mint összesen 10 millió dollárt kicsalva áldozataitól. Ám itt álljunk is meg egy pillanatra.  
Tegyük fel magunknak a kérdést. Mi különbözteti az áldozatot és a túlélőt? Vajon mi hogyan cselekedtünk volna az ő helyükben? Az életünk szerelmének hitt férfiről, aki több tízezer dollárt csalt ki tőlünk, kiderül, hogy hazudott, nem csupán a nevéről, de az életéről és minden másról is. Habár tényleg együtt érezhetünk az áldozatokkal, Cecile-val és Pernilla-val, a sztori igazi “savage” főszereplője Ayleen, akivel a film második felében ismerkedünk meg. A nő, aki szintén Leviev csapdájába esett, nem ült ölbe tett kézzel és nézte végig, ahogy a csaló meglép a pénzével. Miután rájött, hogy Leviev nem csupán nem az, akinek mondja magát, valamint, hogy üzletszerűen űzi mások megkopasztását, lehetőségeit kihasználva cselekedett. A divatiparban dolgozó nő egyszerű, ám briliáns tervvel hozakodott elő: a pénzét, így vagy úgy, de visszaszerzi. Ayleen ügyes csellel megszerezte a kizárólag designer ruhákban pompázó Leviev gardróbjának egy részét, pénzzé téve a darabokat, csakhogy az eredetileg a férfinek ígért anyagi segítség helyett a nő a saját adósságait törlesztette a befolyó összegekből. Végül Ayleen lett az, aki ténylegesen bilincsbe juttatta a férfit, hiszen az apró jelekből és bizonyítékokból összerakta a képet, és végül Görögországban akadtak a hatóságok a férfi nyomára a nő segítségével.  
Leviev azóta letiltást kapott a Tinder-ről, illetve törölte magát a közösségi platformokról, köztük az Instagram-ról is, ahol népes rajongótáborának utolsó üzenetként közzétette:  

“Meg fogom osztani a saját oldalamat is a történtekkel kapcsolatban...addig is tartsátok nyitva az elméteket és a szíveteket.”  

Habár az áldozatok nagyrésze még mindig adósságaikat törlesztik, a három, filmben is szereplő nő a megsegítésükre létrehozott Gofundme oldallal jelenleg több, mint 17 ezer fontot gyűjtött össze, azaz nagyjából 7 millió forintot. A cél 600 ezer font, és egy jobb élet reménye.  
Leviev jelenleg egy izraeli modellel jár, és szabadulása óta üzletvezetési tanácsokat nyújt ügyfeleinek, alkalmanként több, mint 300 dollárért cserébe.  
A Tinder Jordan Belfort-jának története tökéletes korlenyomata a mai társadalmunk párkeresési illúziójának és ideájának, miszerint az Mr. Tökéletes, Gazdag, Jóképű igazi csupán egy kattintásra van tőlünk.  
Ha tetszett, kattints a Kulturpunktúra Instagram oldalára!