Három Emmy-, mint legjobb főszereplő, és mint legjobb író, két Golden Globe-díj, egy Star Wars- szerep és részvétel, mint forgatókönyvíró az új James Bond filmben, nem beszélve arról, hogy korunk legkülönlegesebb vígjátéka, a Fleabag mellett megalkotta az egyik legkiemelkedőbb üldözős dráma sorozatot is, a Killing Eve-t.
Waller- Bridge névjegyén ezek a karriercsúcspontok ki sem férnének egy oldalra, így hát a következő portré méltán adózik az írónő oltárán, akinek a Dögös Pap karakterét is köszönhetjük. Ámen.
Forrás:www.southbankcentre.co.uk
Hazánkban talán nem cseng annyira ismerősen Phoebe Waller-Bridge neve, azonban, ha szűkös óráinkban kicsit utána olvasunk a dolgoknak, nem fogunk csalódni, cseppet sem. A londoni születésű színésznő 1985-ben látta meg a napvilágot, családjának felmenői között találunk bárókat és politikusokat is, testvérei pedig szintén a szórakoztatóiparban találtak munkát, hiszen nővére Isobel zeneszerző, míg öccse Jasper zenei producerként és menedzserként keresi kenyerét. Az írónő a Londoni Dráma Akadémián szerezte diplomáját, innen pedig rögös, ám de egyenes út vezetett a szórakoztatóipar felé, egészen az igazi áttörésig a Fleabag-ig. De ne siessünk ennyire előre!
Az írónő szereti az antihősöket.
“Sokkal inkább előnyben részesítem azt, hogy nem tudom pontosan megfogalmazni, hogyan is érzek a karakterrel kapcsolatban.”
2016-os sorozatában, a Crashing-ban, amelyben nem csak színésznőként szerepelt, de a sorozat kreátora és írója is volt egyben. A történetben - közhelyesen - hat fiatal huszonéves életét követjük nyomon 6 epizódon át, akik fogalmuk sincs, hogyan éljék az életüket felelősségteljesen, és a hagyományos értelemben vett “felnőttként”. A rövid sztori tökéletes példája volt az írónő szellemességének, nem félve teljesen gátlástalan módon kifejezni karakterei személyiségét és gondolatait, ez a fajta tökéletlenség teszi pontosan annyira szerethetővé a látott karaktereket, mert nem tökéletesek ugyan, de valódiak és emberiek. A sorozat – Ricky Gervais-hez hasonlóan - nem a mennyiségre ment, és akármennyire is több volt még a történetben, csupán 6 epizódot élt meg, ellenben kritikai elismerést, hírnevet és a Brit Filmakadémia kitüntetését is elhozta Waller-Bridge számára.
Forrás: Luke Varley/BBC/Two Brothers
A “küszködő” színész/írónő 2013-as önálló, egyszereplős darabja az edinburgh-i filmfesztiválon került bemutatásra, amit szintén saját maga alkotott meg, és melynek címe Fleabag, azaz bolhazsák. A sztori eredetéhez hozzátartozik, hogy Waller-Bridge mindössze 10 perc alatt hozta össze az alapsztorit, ami a középpontban álló karakter, Fleabag kapcsolatát mutatja be a családjával és a körülötte lévő emberekkel. A történetet némi sötét humorral átszőtt tragikomédiának lehetne kategorizálni, ám sokkal több ennél.
“Teljesen alábecsültem, ahogyan mindannyian, akik részt vettünk a projektben, nem gondoltuk, hogy ekkora hatással lesz az emberekre, beszélni fognak róla, és ennyire szeretik majd – emellett az emberek azt feltételezik, hogy mindaz, amit látnak, igaz.”
Az egyszemélyes darab szolgált az alapjául a hatrészes, majd később második évadot is megélt történetnek, ahol kendőzetlenül láthatjuk azt, miként marja el maga mellől a számára fontos embereket Fleabag. A történet egyszerűsége ne csapjon be senkit, mert nem csak a dialógusok, de a kivitelezés is a fő oka annak, amiért csak kivételes magasságokban beszélhetünk a sorozatról. A központi karakter, akinek az igazi neve soha nem hangzik el a sorozatban, már az első képkockáknál a szebb napokat is látott Woody Allent is megszégyenítő stílusban dönti le az úgynevezett negyedik falat, és külön monológokat és magyarázatokat ad a nézőknek úgy, hogy sokáig senki nem veszi észre a környezetében ezt a furcsaságot. A 2016-ban leforgatott első évad túlzás nélkül állíthatóan hangos sikert aratott, miután az Amazon Prime streamingszolgáltató műsorkínálatában megjelent. (You című sorozat is hasonlóképpen kezdte, amelyet először a Lifetime-on mutattak be, ám későbba Netflix lecsapott rá, és szintén hatalmas sikert ért el.) A sorozatban megismerhetjük néhány képkockából a címkarakter múltját, több jelenetből a kapcsolatát a nővérével és az apjával, ami korán sem felhőtlen, és az évad végére pedig eggyé válunk Fleabag-gel, aki az élete szinte minden területén kudarcot vall, ám egy apró reménysugár marad neki. A sorozatban az immáron Oscar-díjas Olivia Colman-t is láthatjuk, mint ellenszenved mostohaanya, valamint a második évadban csatlakozik a lehengerlő Andrew Scott is, aki a Dögös Pap szerepében brillírozik.
Forrás: Josh Cole/Instagram
“...az első évadnak teljes befejezése volt a fejemben. Mivel a színházi verzió az alapja, így ugyanaz a befejezés is...legfeljebb újra értelmezhetem azt, hogyan beszél a kamerába, mivel az egész első évad lényege az volt, hogy a kamera más személyként mutatja be, amíg ki nem derülnek a titkai, és a végén rájövünk, mennyire szégyenlős is valójában...”
A Fleabag második évadának első részét és Waller-Bridge-t is oldalba dobták egy Emmy-vel, nem véletlenül. Azzal szemben, hogy az első évad inkább arról szólt, mi az, amit nem látunk Fleabag életéből, a második évad előtérbe helyezi azt, hogy mi az, amit a címszereplő nem mond el. Már az első pillanattól nyílt lapokkal játszik, és nincs több takargatnivalója. A Dögös Pap figurája ellenben teljesen új kontextusba helyezi a történetet, nagyon halkan pedig ki lehet jelenteni, hogy megugrotta, sőt túl is szárnyalta az első évad magas szintjét. A szerelmi szál megjelenésével egy sokkal sebezhetőbb, érzékenyebb és emberibb karaktert ismerhetünk meg, a negyedik fal ledöntésének csavarásával pedig egy egészen új értelmet nyer a komplex sorozat.
“Amikor felhoztam azt az ötletet, hogy egy másik karakter látja azt, hogy Fleabag belenéz a kamerába, azt éreztem, hogy megvan az, amit akartam, és hirtelen nyitott volt minden...”
Forrás: www.dazeddigital.com/BBC/Two Brothers
Andrew Scott figurája a végtelenül szimpatikus pap, akivel szemben Fleabag gyengéd érzelmeket kezd el táplálni, ellenben már az első pillanattól tudjuk, hogy ennek nem lehet jó vége. Az eredeti forgatókönyvben egyszerűen “Hot Priest”- ként megnevezett karakter a közösségi médián a sorozat bemutatását követően önálló életre kelt, Andrew Scott – aki Moriarty-ként is elképesztő volt - hiteles alakítása pedig végérvényesen egybeforrott a színész személyével. (Nemrégiben az RTE One egy jótékonysági adományszervezés kapcsán forgattak le egy rövidfilmet, ahol cross-over-ként szerepeltették az ír sorozat, a Normal People két fő karakterét, és a Dögös Pap személyével, ahol stílusosan gyónni érkezett Marienne és Connell.) A történet során felszínesen ugyan, ám megjelenik Isten és a vallás fontossága is, ezzel sodorva a karaktert választás elé, amely elvezet minket a keserédes, ellenben cseppet sem tragikus végkifejlethez. A második évad végére feltehetjük magunknak a kérdést: vajon lesz-e harmadik évad, ám Waller-Bridge egyelőre nem tervez ismét Fleabag bőrébe bújni.
“Azt hiszem, adok neki egy kis pihenőt, szerintem ennyi izgalom elég volt neki.”
