Habár idén novemberben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját az HBO platformja, ez a kor azonban egy cseppet sem látszik meg a dinamikusan fejlődő médiacégnél. Kábelcsatornájuk tartalomgyártóvá dagadt, amit 2020-ban a streaming hullám közepén saját szolgáltatását is piacra dobta az HBO Max személyében. Idén márciusban végre kis hazánkban is elérhetővé vált az HBO Go nagytestvéreként az HBO Max kínálata, amit jól végig is pörgettem, nem kis meglepetésemre, mintha egy új világ tárult volna elém a Netflix és az Amazon Prime képernyője és elérhetősége után, majd szembe jöttek azok a filmek, amelyeket egyesével töltöttem le torrentről, amelyeket oly régóta meg akartam már tekinteni, és olyan műsorok, amelyek nagyon érdekeltek, és végre elérkezett az idő, hogy ágyam kellemes, biztonságot ám biztosítást nem nyújtó karjaiból nézzem végéig ezen darabokat. Vigyázat, néhol spoiler veszély!
Forrás: az HBO Max profilom képernyőképe
Habár az HBO sokáig a televíziózás elitjének számított előfizetését tekintve, és tartalmainak elérhetőségét is ehhez kötötte, a streaming robbanás egyértelművé tette, hogy ez nem csak, hogy fenntarthatatlan, de értelmetlen is, így mára, végleges alakjában - egyrészt felváltva a 12 éve alapított HBO GO tartalmait és szerepét- az HBO Max vette fel a versenyt az óriás Netflix-szel szemben.
Nőnap sosem volt ennyire jelentőségteljes az életben, hiszen március 8-val érkezett el az HBO Max kínálata Magyarországra is, amely automatikusan váltotta fel az HBO GO-t. Egy pár kattintás és az alkalmazás letöltése után jelent meg a felirat fehér betűkkel egy átmenetes kék háttéren. Az azonosítást, bejelentkezést követően pedig már a bőség zavarával küzdöttem, hiszen az HBO Go-n nem elérhető saját gyártású sorozatok és filmek is megjelentek a kínálatban. Külön piros pontot kellett, hogy adjak a letisztultabb és szervezettebb kezelőfelületért, a felhasználó barátabb menüért, illetve később a “skip intro” lehetőségért, amelyet annyira hiányoltam az HBO Go-ból, így a piros pontom piros csillaggá eszkalálódott. Akkor pedig különösen bajban voltam, amikor az HBO GO kínálatából próbáltam az IT című filmet előkeresni, ám az alkalmazás jelezte, hogy a minimálisan kereshető szöveg három karakteres. Szerencsére ezt egy szóközzel tudtam eszközölni, ám ezzel a jelenséggel az HBO Max tartalmi böngészése közben nem találkoztam.
Az első benyomások során pedig pár műsoron meg is akadt a szemem a kötelező Jóbarátok, Warner Bros. filmek, és néhány DC darab mellett, néhányról hallottam már, néhány viszont rejtély volt előttem.
Az egyik ilyen darab volt a Made for Love című futurisztikus szerelmi történet, amelyre csak azért kattintottam rá, mert az általam imádott Cristin Milioti virított a sorozat poszterén. A történetben főszerepet játszó Milioti, azaz Hazel párkapcsolatban él egy tech-milliárdossal, akit az összetéveszthetetlen Billy Magnussen alakít, majd miután Hazel megtudja, hogy barátja, Byron egy implantátumot akar ültetni az agyába, ami lehetővé teszi, hogy az összes gondolatához, és tudatához hozzáférjen, elmenekül. Vajon sikerül-e megszabadulnia megszálló/megszállott exétől, úgy, hogy minden lépését egy monitoron keresztül követi, vagy vissza kényszerül térni abba a kapcsolatba, amelyből oly nagyon menekül? Az első rész szinte beszippantja a nézőt azt kérdezve magától, hogy most milyen stílusú sorozatot néz is. Néhol meghökkentő, néhol szomorú és néhol humoros is, de mindenképp belefér még egy epizód a sorozatból. Habár eddig csupán 8 epizód készült el, már a második évadot is berendelték a Made for Love-ból, ami a tervek szerint hamarosan a képernyőkre is kerül.
Amit leginkább szeretek a Netflix-ben és az Amazon Prime-ban, pontosan azt hiányoltam az HBO Go kínálatából: a reality műsorokat. Valahogy azt éreztem, hogy az HBO lealacsonyítónak tartotta a valóság show-kat, holott az olyan műsorok, mint a Queer Eye, a RuPaul’s Drag Race vagy a Keeping up with the Kardashians évek, sőt évtizedek óta futnak nagy sikerrel, több Emmy-díjat is bezsebeltek (no nem mind) és kritikai elismerésnek is örvendenek a tengerentúlon. Noha a Netflix főzős műsorokban és hírességekben sem szenved hiányt, gondoljunk csak például Paris Hilton roppantul szórakoztató show-jára, ahol hírességekkel főzött hálaadás napi pulykát és süteményeket. Hasonló vonalat követett a karantén idején forgatott és műsorra tűzött Selena + Chef műsora, ám az eredmény messze sem volt annyira kimagasló, mint az elvárásom, amit azzal szemben támasztottam. Selena Gomez főzős műsorának koncepciója, hogy egy-egy híres szakáccsal együtt főz Zoom-on keresztül, aki instruálja minden lépését, miközben Gomez próbálja kitalálni, hogy is néz ki a póréhagyma, amit éppen a húshoz kéne felaprítania. Az epizódok során elismert, ám csupán belső körökben ismert séfek kapnak szerepet, hiába vártam nagyon a Gordon Ramsey epizódot, sosem érkezett el. Mellette azonban remek ételeket, recepteket és tippeket kaphatunk a félórás epizódok során, ám rá kell, hogy döbbenjünk, hogy a műsorra a legjobb szó az egyhangú, csúnya szóval élve az unalmas kifejezés a megfelelő. Habár Selena Gomez a leginkább problémamentes celeb, akivel valaha találkozhattunk a képernyőn, a műsorból hiába rendeltek be egy második évadot is, azt gondolom, hogy ez inkább Selena és csapata szórakoztatására lett forgatva, mintsem a nézőkére. Itt pedig vissza is kanyarodnék Paris Hilton műsorára, amely már önmagában szórakoztató, anélkül, hogy Hilton bármit is főzött volna konyhában vagy azon kívül. A Selena + Chef egy tökéletes műsor arra, ha nem tudod, hogy mit nézz, de olyat keresel, ami nem igényel nagy energia befektetést sem.
Az HBO Max azonban nem csak reality műsorokban bővelkedik, de remek filmekben is, hiszen nem csupán zsánerként, de forgalmazóként is kategorizálva találhatjuk a filmeket és sorozatokat, mint például a Warner Bros. saját égisze alatt gyártott tartalmak vagy a Max Originals darabok. Ám ami még ennél is fontosabb, hogy hátborzongató, már-már horrorba illő dokumentumfilmeket is megtekinthetünk az HBO saját gyártású tartalmai között. Ilyen volt a soron következő 2015-ös The Jinx - The Life and Deaths of Robert Durst című minisorozat is, ami a milliárdos Robert Durst életének egy részét mutatja be. Ahogyan John Hendrickson írta az Esquire magazinban: a sorozat befejezése a televíziós történelem egyik olyan pillanata, amitől az ember szája tátva marad - elég sokáig. Nehéz lenne két mondatban összefoglalni a történetet, nem csupán a komplexitása miatt, de az elkészítésének háttérsztorija is külön bekezdésért kiált.
2010-ben Ryan Gosling és Kristen Dunst főszereplésével került mozikba All Good Things című darab, amely lényegében Robert Durst életéből merített ihletet. A film rendezője és producere Andrew Jarecki, akit pár évvel korábban Oscar-díjra is jelöltek a legjobb dokumentumfilmért cserébe, karrierje mélypontját testesítette meg a darab. A film sem a kritikusok tetszését nem nyerte el, sőt az amerikai mozikban is gyártási költségeinek töredékét gereblyézte össze, alig 600 ezer dollárt.
“Olyan filmet szerettem volna készíteni, ami elé Robert Durst leül, megnézi és érzelmi reakciót válthat ki belőle.”
Azonban sem Gosling, sem Dunst nem tudta megmenteni a filmet, ám egy ember csodálatát kivívta, magáért Robert Durst-ét, aki önként ajánlotta fel Jarecki-nek, hogy interjút készíthet vele, amiben elmesélheti az ő oldalát is a sztorinak. Annak a sztorinak, ami szerint nagy valószínűséggel Durst végzett feleségével, pár évvel később az egyik barátját is megölte, majd a 2000-es években a szomszédját is feldarabolta, ám mégsem ítélték el egyik ügyért sem. A férfi mindegyik gyilkosságot tagadta.
A leghitetlenebb sztorikat írja az élet, ezt jól példázza a The Jinx című dokumentum sorozat is. Az HBO égisze alatt készült el más jeles dokumentumfilm is, többek között az Adrienne című darab is, amit erősen ajánlok Neked is, kedves olvasó.
Az HBO Max azt a kellemes meglepetést okozza, amire számít az ember. A platform egyebek mellett remek tartalmakkal készül az elkövetkező évekre, nem csupán vígjáték, dráma, de miniszéria és dokumentumfilmek terén is. A kínálatban persze olyan klasszikus és nagysikerű darabokkal is találkozhatunk, mint a Szex és New York, a Jóbarátok, a Sopranos, de olyan új és lehengerlő darabokat sem szabad kifelejtenünk, mint az Euphoria, a Handmaid’s Tale vagy a Succession. A streaming szolgáltató jelenleg közel 74 millió előfizetést kezel, ami a 221 milliót előfizetőt számláló Netflix-szel szemben szép eredménynek mondható.
Ha pedig nincs kedved filmet vagy sorozatot nézni, látogass el a Kulturpunktúra Facebook és Instagram oldalaira.
